Az Otthontámogatás összege:

– évente nettó 1 000 000 forint jogosultanként

– vissza nem térítendő, tehát nem kell visszafizetni

– a támogatást nem bank, hanem a munkáltató fizeti ki

Ha a házastársak mindketten jogosultak, akkor ugyanarra a lakáscélra összevonható a támogatás, így évente akár 2 millió forinttal is csökkenthető a lakáshitel terhe.

A támogatás nem jár együtt lakcímbejelentési kötelezettséggel, nem vizsgálják, hogy életvitelszerűen ott lakik-e az igénylő, és az ingatlan később eladható vagy bérbe adható, visszafizetési kötelezettség nélkül.

Az Otthontámogatás nem munkakörhöz, hanem munkáltatóhoz és fenntartóhoz kötött.

A jogosultságot nem az igénylő dönti el, hanem a Magyar Államkincstár által vezetett hivatalos munkáltatói nyilvántartás.

A gyakorlatban jogosultak lehetnek például:

– rendvédelmi szervek hivatásos állománya

– egészségügyi dolgozók (orvosok, ápolók)

– pedagógusok, nevelők, óvodai és bölcsődei dolgozók

– gyermekvédelemben, gyermekjóléti ellátásban dolgozók

– szociális, idősgondozási, fogyatékosgondozási területen dolgozók

– önkormányzati alkalmazottak

– minisztériumok, kormányhivatalok dolgozói

– kulturális, közművelődési intézmények munkavállalói

– bíróságok, ügyészségek dolgozói

– nemzetiségi önkormányzatok alkalmazottai

– egyházi vagy közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmények dolgozói (oktatás, szociális, egészségügyi területen)

A jogosult munkáltatók listája egy Excel táblázat, folyamatosan frissül, és itt érhető el: Magyar Államkincstár – Munkáltatók listája gomb

Ez az egyik legfontosabb kérdés, mert nem minden hitelre jár.

Az Otthontámogatás kizárólag lakáscélú szerződésekhez kapcsolódhat:

– meglévő vagy új lakáshitel törlesztésére

– zártvégű pénzügyi lízingre, ahol a futamidő végén az ingatlan az ügyfél tulajdonába kerül

– lakás-előtakarékossággal kombinált hitelekre

Nem használható fel:

– szabad felhasználású hitelekre

– Babaváró hitelre

– munkáltatói kölcsönre

– olyan konstrukciókra, amelyek csak közvetve szolgálnak lakhatási célt

Tulajdonjog

A támogatás egyik alapfeltétele, hogy az igénylő tulajdonjoggal rendelkezzen vagy tulajdont szerezzen abban az ingatlanban, amelyre a lakáshitel szól.

Ez alól egyetlen érdemi kivétel van:

– ha mindkét házastárs jogosult Otthontámogatásra, akkor nem kötelező, hogy mindketten tulajdonosok legyenek

Fontos módosítás 2026-tól:

ha csak az egyik házastárs jogosult, akkor annak a félnek tulajdont kell szereznie, aki igényli a támogatást

Határidők – ezek nem rugalmasak

Meglévő lakáshitel esetén:

– az igényt 2026. január 20-ig kell bejelenteni nyilatkozat kitöltésével a munkáltatónál

– ha ez elmarad, a támogatás nem jár

– a kifizetés 2026 februárjában egy összegben történik

Új lakásvásárlás vagy önerő esetén:

– a támogatás akkor is kérhető, ha még nincs hitelszerződés

– a támogatás kézhezvételét követően 180 napon belül be kell jelenteni a hitel megkötését

– január 20. után benyújtott igény:

nem egy összegben, hanem havi részletekben történik a kifizetés

Gyakori kérdések – érthető válaszokkal

Ha a lakáshitel törlesztése átmenetileg szünetel (pl. gyermek születése miatt), az nem zárja ki a jogosultságot

Egy lakáshitelhez főszabály szerint egy személy támogatása használható fel, ez alól kivétel a házastársak közös lakáshitele.

Ha a fennálló tőketartozás kevesebb mint 1 millió forint, akkor a támogatás csak a tényleges tartozás mértékéig jár. De akkor is jár az 1 millió forint, ha a havi törlesztőrészletek 12szerese kevesebb, mint 1 millió forint.

Az ingatlan később eladható vagy kiadható, a támogatást nem kell visszafizetni

Lakcímbejelentési kötelezettség nincs

Nem kell számlákat, igazolásokat benyújtani, de az igénylés nyilatkozati alapú, és a valótlan nyilatkozat jogkövetkezményekkel jár