A Magyar Közlönyben szerda este megjelent a Kormány 349/2025. (XI. 12.) Korm. rendelete az egyes állami otthonteremtési támogatási programokra vonatkozó kormányrendeletek módosításáról, mely ismételten módosítja az Otthon start rendeletet, valamint néhány CSOK PLUSZ rendeletben lévő szabályt.

A Rendeletmódosítás egységesen – a korábbi módosításokkal egyidejűleg – 2025. november 15. napján lép hatályba, így annak szabályait jövő hétfőtől a Banknak alkalmaznia kell.

MINDKÉT TERMÉK ESTÉBEN további fontos változás, hogy minisztériumi állásfoglalás alapján a lakások, házak 100, illetve 150 millió forintos értékét nem a vételár, hanem a forgalmi értékhez kell viszonyítani.

A lenti módosításokat egységesen a 2025. november 15. napjától befogadott igénylésekre kell alkalmazni, a rendelet a folyamatban lévő ügyletekre szabályt nem állapít meg, így azt a folyamatban lévő ügyletekre nem kell alkalmazni.

A Rendeletmódosítás főbb, lényeges pontjai az alábbiak:

Otthon Start program

1. A testvér is lehet ezentúl adóstárs:

A jelenleg érvényben lévő szabályok alapján adóstárs az igénylő házastársa, vagy szülője lehet.

2025. november 15. napjától az igénylő testvére is bekerülhet a kölcsönügyletbe adóstársként. 

A testvérnek hasonló a jogállás a szülőjéhez:

• nem kell első lakásszerzőnek minősülnie
• és a TB jogviszonyra vonatkozó elvárást sem kell teljesítenie.
• Ugyanakkor a többi jogszabályi feltételt teljesítenie kell
• nem szerezhet a lakásban tulajdonjogot

2. Nem kell a 20%-os értékaránytalanságot vizsgálni, ha önkormányzati lakás bérlője vásárol ingatlant:

Az önkormányzati lakásokat sok esetben a piacinál alacsonyabb áron vásárolják meg az önkormányzati lakások bérlői, mely bele ütközött eddig a 20%-os értékaránytalanság vizsgálatának szabályába.

• 2025. november 15. napjától bekerült a Rendeletbe, hogy a fenti forgalmi érték és a vételár közötti eltérésre vonatkozó szabályt az önkormányzati lakások eladásakor nem kell alkalmazni, amennyiben a kölcsön hitelcéljaként szolgáló otthon tulajdonjogát az igénylő önkormányzati bérlakás bérlőjeként szerzi meg, és az adásvételi szerződés szerinti vételárat az önkormányzat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényben, illetve a saját rendeletében meghatározott engedménnyel állapította meg.

Vagyis a bérlő meg tudja vásárolni az otthont az új támogatott hitelből jóval a piaci ár alatt is.

3. Bővült a résztulajdon vásárlás lehetősége

Otthon Start hitelnél alapesetben egy önállóan forgalomképes lakást, házat kell megvásárolni, a résztulajdon megszerzése nem finanszírozható a kedvezményes kölcsönből.

Ezen elvárás alól jelenleg két kivétel van érvényben:

• Osztatlan közös ingatlanban egy önállóan forgalomképes lakás megszerzése megfinanszírozható Otthon Start hitelből.
• Házaspárok esetében mindkét fél szerezhet tulajdonrészt a célingatlanban. Természetesen elvárás, hogy a pár együttesen megszerezzen teljes egészében egy önálló lakást, házat.

2025. november 15-től egy újabb résztulajdonvásárlási lehetőség lép életbe. Lehetőség van arra, hogyha valaki öröklés révén szerzett egy lakóingatlanban résztulajdont. A jövőben a kedvezményes hitel felhasználható lesz arra, hogy kivásárolja a kérdéses lakásban a többi tulajdonost az igénylő, amennyiben az ingatlanban teljes tulajdonjogot szerez. Ráadásul ebben az esetben elfogadható lesz az is, ha az adós közeli hozzátartozója lenne az eladó. Házastársak esetén bármelyik házastárs lehet a vevő azzal a megkötéssel, hogy együttesen a teljes ingatlan tulajdonjogát meg kell szerezniük a vétellel a házastársaknak.

CSOK PLUSZ hitelprogram módosítás

1. Újra módosul az első közös lakásszerzők definíciója az alábbiak szerint:

„első közös lakásszerzők: azok a házastársak, akik a lakás építésére vagy vásárlására irányuló kölcsönkérelmük benyújtásakor vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban mindketten tulajdonjoggal, és erről teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot tesznek”

A módosítással ugyan kevesebben fognak megfelelni az első közös lakásszerzés definíciójának, ez azonban könnyítés a CSOK Plusz esetében, hiszen a nem első közös lakásszerzőknél a vételárkorlát egységesen 150 millió forint így kevesebben ütköznek bele a 100 millió forintos első lakásszerzőkre vonatkozó vételárkorlátba.

2. CSOK PLUSZ esetén is lehetőség lesz előrehozott értékbecslés készítésére és annak elfogadására szemle nélkül:

Ugyanis a rendeletből törlésre került az a szabály, mely szerint a kölcsönkérelem bírálata során, vagyis a befogadást követően kellene helyszíni szemlén megbizonyosodni a lakás lakhatásra való alkalmasságáról.

Kérdés, kérés esetén keress minket bizalommal!